Amellett, hogy egy szuper film és félelmetes, ahogy magával ragad, úgy érzem egy nagyon fontos témát is feszeget, mégpedig azt, hogy eljuthat-e Németország oda, ahova a nácizmus idején.

A történet

A történet szerint Németországban egy teljesen átlagos gimnáziumban a projecthét alkalmából minden diák jelentkezik egy államformára, amit egy hozzá értő tanár részletesen bemutat. A film főszereplője Wegner tanár úr, aki az autokráciát dolgozza fel (autokrácia latinul egyeduralmat jelent). Az első órán szóba kerül, hogy a németek már túl sokat tudnak a diktatúráról, náluk többé nem fordulhat elő az, ami a második világháborúban lezajlott. A tanár úr másképp gondolja. Kitalálja, hogy az ő csoportja ezen a projecthéten diktatúrában fognak élni, és ő lesz a vezetőjük. A diákok csak akkor szólnak, ha megengedi nekik és ha beszélnek felállnak. Wegner lett a vezetőjük. Teljesen eggyé vált a csoport és akik eddig ellenségek voltak azok is megvédik egymást azoktól akik nem a csoport tagjai. A hét folyamán egyre komolyabban veszik ezt a gyerekek. Kitalálnak egy nevet maguknak: a hullám. Egy saját honlapot, myspace oldalt, logót csinálnak maguknak, még egy kézjelzésük is volt, ha netán nem ismernék fel egymást a fehér ingjük alapján, amelyet egész héten viselniük kellett.

Van egy bizonyos kocsmai beszélgetés, ahol két diák eszmecseréjét hallhatjuk. Ebben a pár mondatban levezetik a csoport lényegét, pedig akkor még meg sem alakult.
- Mi ellen lehet még manapság egyáltalán lázadni?

- Az emberek valami nagyszabású dologra várnak egy ötletre, és ha egyszer itt van mindenki részt vesz benne!

Ez nagyon fontos. Mindenki a részesévé akar válni.

A Hullám jó oldala

A hullámnak természetesen van jó oldala. Mindenki összefog, a legnagyobb ellenségek is megvédik egymást. Együtt sokkal többre képesek.

A hullám rossz oldala

A hullámnak valóban van jó oldala. Az elején. De amint elkezdenek túlzottan függni a csoporttól, úgy durvul el a helyzet. Először valaki előránt egy pisztolyt egy összetűzésnél, aztán megrongálják az épületeket, boltokat, éttermeket, még a rendőrautókra is ráfirkantják a hullám jelét. Egyik napról a másikra teleragasztják a várost a matricáikkal. Senki sem tudja biztosan, mik ezek a jelek, az újságokba is bekerülnek. Kezd elfajulni a csoport. Már nagyon sokan a tagjai és mindenki halálosan komolyan veszi a „vezetőjük” minden szavát. Wegner ezt nem viszi észre…

Az előzetes csak azt mutatja, hogy sokan ellenzik a csoport megalakulását, látják, hogy nem vezet jóhoz. Pedig a filmben csak két ember tudja az elejétől fogva, hogy ez nem lesz jó. Sokan, a végén sem jönnek rá. Még a tanári kar sem tesz ellene.

Ne higgyétek, hogy Wegner tanár úr ezt élvezi, és ő gonosz. Egyáltalán nem. Ő kedves ember, csak nem veszi észre az előjeleket. A csoport nem minden mozdulatát figyeli, így azt sem tudhatja, hogy rongálják a várost. Ráadásul még a tanárok sem hívják fel a figyelmét arra, hogy ez kezd elfajulni.

Teljesen jól bemutatja, hogy mi lesz a naiv, önbizalom hiányos, manipulálható társadalomból, főleg ha ezeknek az embereknek nincs miben hinniük. Érdemes rágódni ezen.

A film egyetlen hibája a magyar szinkron, de ezen természetesen lehet változtatni. Mindenképp más nyelven nézzétek (magyar felirattal, mert a fordítás remek).

Imádtam, ahogy kialakult a csoport, és amikor kezdett elfajulni a dolog, elborzasztott, miért nem veszik észre, hogy ez már nem helyes. Természetesen voltak, akik ellenálltak, de azokra leprásként tekintettek és kiutálták. Ahogy kezd terjeszkedni a Hullám, úgy durvul el a helyzet, egyre jobban függnek, Wegner tanár úrtól.

Megható, elgondolkoztató, tanulságos történet. Csak ajánlani tudom, nézzétek meg.

Egy jó film (főleg, egy ilyen megrendítő dráma) után mindig megnézem, vajon mások mit gondolnak erről? Szinte kötelességemnek érzem, hogy a megalapozatlan kritikákat kijavítsam, eloszlassam a homályt, hogy tényleg érthető legyen, miért olyan elgondolkoztató a film. Ezért arra gondoltam, hogy két gondolatot megcáfoljak, olyanokat, amik teljesen tönkretehetik a film hatását.

Kritika:

„Emberek!

Ez a film azért ilyen, mert nem szabadott másmilyenre csinálni.

Igen, ha részt veszel egy mozgalomban, vagy egy közösségben, hogy nagyobb dolgokat formálhass, és felkelsz a TV elől, akkor biztos egyből vandál leszel és elszakadsz a valóságtól… Nem leszel rosszabb ember, mert kezdeni akarsz valamit a világgal. Teljesen lehetetlen, hogy megtörténjen, ami a filmben volt… Ez egy vicc!”

Szerintem a film talán legmegrendítőbb pillanata az volt, amikor tudatosult bennem a felirat, amit az elején felolvastak. „IGAZ történet alapján”.

 Nem tudom, hogy mennyi valóságalapja van a filmnek, de az biztos, hogy ha egy ilyen csoport megalakul, mint a hullám, abból nem sülhet ki jobb, mint ami a filmben történt.

Kritika:

„Sajnos helytelen a politikai mondandója. A rend mindig előrébb van, mint a káosz. Ez a német baloldalnak remélhetőleg az utolsó szenny filmje. Már-már szánalmas ez az erőltetett anti-gyűlölet kampány.”

Szerintem csodálatos az, hogy a németek beletörődtek a múltjukba.  Egyáltalán nem szánalmas, mert eszméletlen fontos, hogy egy ország elfogadja a történelmét és nagyon helyes, hogy ilyen sok német rendező foglalkozik ezzel.

A kritikák zöme erről szól, remélem, senki nem fogja félreérteni a film mondanivalóját. Nézzétek meg, érdemes. Rám óriási hatással volt.